eperjesi görögkatolikus püspökség: a →munkácsi görögkatolikus püspökségből 1816: alapított egyházmegye. - 1771: a munkácsi g.k. ppség alapításakor joghatósága 13 vm-re terjedt ki. Bacsinszky András munkácsi pp. a kormányzás megkönnyítésére 1787: létrehozta a kassai vikariátust. Ennek székhelyét Bradács Mihály helynök Eperjesre tette át. Lakását a II. József által föloszlatott minoriták ktorában rendezte be. A vikariátus 1791: megkapta a minoriták tp-át is. 1810: mivel a munkácsi ppség betöltetlen volt, a munkácsi és az eperjesi sztszék I. Ferenc kir-tól a munkácsi egyhm. kettéosztását, ill. egy másik g.k. ppség létesítését kérte. A kir. teljesítette kérésüket, 1816. II. 6: engedélyezte az ~et, VII. Pius p. 1818: kanonizálta azt. Első pp-e Tarkovics Gergely. Lakása és szegyh-a a minoriták ktora ill. tp-a lett. I. Ferenc 1816: fölállította a kápt-t 5 knk. stallummal, a 6. stallumot 1857: I. Ferenc József szervezte meg. Az ~hez 193 parókia és 148.987 hívő került. Az ~ papnöv-ei a pesti, a bécsi és az ungvári teol-n tanultak. Szem-a 1880: nyílt meg. Néhány évtized alatt kifejlődött a többi egyhm. intézmény is. - G.k. el. isk. tanítóképzőjét 1895: alapították. 70 férőhelyes internátusa, 1918: 18 tanára volt. Az ~ lit. nyelve az ószláv volt, de a m. egyhközs-ekben a m. nyelv is érvényesült a szert-okban. Az ~ is a →julián naptárt használta. Novák István pp. 1916. VI. 24: bev. a →Gergely-naptárt, de a hívek egy részének ellenállása miatt annak használatát 1918. XI. 6: az egyes egyhközs-ekre bízta. Kiterjedt 1918: Abaúj-Torna, Borsod, Gömör és Kishont, Sáros, Szepes és Zemplén vm. területére. Főesperességei: Székesegyház, Abaújvár, Borsod és Torna, Szepes és Gömör, Zemplén; esperességei: Alsó-Borsod, Alsó-Szepes, Bártfa, Bakóc, Cserehát, Eperjes, Felső-Borsod, Felső-Szepes, Garam, Homonna, Hosztovic, Kassa, Laborc, Makovic, Poprád, Szántó, Sztropkó, Szvidnik, Varannó. Az I. vh. után az ~ 20 parókiája maradt Mo-nak, ezeket Róma a →miskolci apostoli exarchátusba osztotta be. 1937: az esztergomi metropoliához tartozott. Az ~ mpp-ei: 1818-41: Tarkovics Gergely, 1842-75: Gaganecz József, 1876-82: Tóth Miklós, 1882-1911: Vályi János, 1913-20: Novák István. - 1990: 361.060 h, 201 pb, 193 ep, 15 szp, 23 sz, 76 szn-je volt. - Üldözött papjai: Kizák Bertalan (1889-1949. XI.) nyugdíjas parókust Eperjesen egy vörös aktivista az utcán megtámadta: úgy megverte, hogy még aznap meghalt. - Gojdics Péter Pált (1888-1960) mpp-ként 1950. IV. 28: letartóztatták. 1951. I. 15: életfogytiglanra ítélték, Illaván és Lipótváron raboskodott, 1960. VII. 17: itt halt meg. - Hopkó Bazilt (1904-76) spp-ként 1950. IV. 28. u. letartóztatták, 14 é. ítélték. 15 év u. 3 é. É-Cseho-ba internálták. - XVI. Benedek p. 2008. I. 31: a Szlovák Gör. Kat. Egyh-at saját jogú metropolita részegyházzá nyilvánította; az ~t metropoliává emelte; az 1997. I. 27: alapított kassai ap. exarchátust eparchiai rangra emelte, megalapította a pozsonyi eparchiát, és mindkettőt Eperjes suffr-ává tette. Első metropolitája: Jan Babiak SJ. P.I.

Oriente Cattolico 1962. - Timkó 1971. - AP 1990:522. - Hetényi Varga II.